hallgatók a károsultakért?

Kaptam az előbb egy meghívót a Facebookon a 'Hallgatók a károsultakért' nevű rendezvényre. Jótékonysági koncert lesz, a vörösiszap okozta katasztrófa áldozatainak segítésére. Tökjó a kezdeményezés (mondjuk azt nem tudom, hogy ki az, aki egymás után tud bulizni a Ladánybene 27re meg a Sterbinszkyre, majd Dévényi Tibi bácsira és az Animal Cannibalsre, vagy külön termek lesznek netán?), azt viszont még nehezebben tudom elképzelni, hogy ilyen fellépőkkel, ilyen tartalommal ebből hogyan lesz jótékonysági rendezvény valójában. Senkit nem akarok megbántani, tisztelem mindenki zenei ízlését is, na de ez azért kicsit furcsa. Őszintén. "Segíts azzal, hogy bulizol!!!!!" áll egy kedves hozzászólásban, de most komolyan, tényleg ez a legjobb módja a segítségnek? Arról nem is beszélve, hogy az egész csak egy hónap múlva lesz, amikor persze még mindig szükség lesz a begyűjtött összegre, csak addigra már súlyát veszti az egész. Na mindegy, ezen most dühöngtem egy sort.

állam

Néhány napja, egy sajnálatos baleset következtében (nem annyira ügyesen sikerült termoszból innom) úgy néz ki az állam, mintha két órán keresztül smirglipapírral dörzsöltem volna, vagy dupla adag bőrradírt tettem volna rá és hagytam volna rajta két hétig. Viszont picit kezd idegesítő lenni, hogy már a villamoson is aggódó anyukák szólítanak meg, hogy jaj ugyan mit csináltam magammal. Úgyhogy az egyszerűség kedvéért aki hallja, adja át: LEFORRÁZTAM AZ ÁLLAM!!!

Engem ugyan nem érint a probléma, de felkeltette a figyelmemet, az biztos.

szeretem

ébresztő

Az a legszebb, amikor azt hiszed, hogy az ébresztő csengőhang az álmod része, ezért nem nyomod le, hanem alszol tovább.

Új utakon járunk

Arra gondoltam, hogy mindenki érdekében újraindítom a blogomat, most már tényleg. Mivel a Pannon is átváltott időközben Telenorra, én pedig ennek örömére visszatértem az ügynökséghez dolgozni, ezért "ujjamat a kor ütőerén tartva, megéreztem a változás szelét" /by Görbe Ádám, kedves munkatársam/ én is, és úgy határoztam, hogy közzéteszem életem eseményeit.

A címet a Telenor 2008-as fenntarthatósági jelentéséből loptam. Mostanában azzal kelek, azzal fekszem.

Sára és Alessio

Meglehetősen vicces, hogy mindig valamilyen változás visz rá arra, hogy újabb bejegyzést helyezzek el a blogomon, de most is ez a helyzet. A blogspoton akartam gasztroblogok után kutatni, azonban először a saját oldalamat dobta fel a cseles kis google. Ezért nem volt mit tenni, írnom kellett egy bejegyzést a becsületért.
A héten itt van Sárika Németországból, tegnap vele mulatoztunk néhányan az Alessio étteremben (amely valaha állítólag Alex néven cukrászda volt, de kis olaszos vérfrissítés történt a helyen, és azóta azt hiszik, tradicionális talján vendéglőt üzemeltetnek). Jó volt Sárát látni, bár nem sokat tudtam vele beszélni, ezért csak a hamis minestrone levesem miatt puffoghattam, amit nem ettem meg, mert olyan volt, mint a menzai zöldségleves, még szerencse, hogy a pincérfiú lesztornózta kedvességből 8meg talán azért, mert ez a dolga).
Ma utcabálba megyek előreláthatólag, soha az életben nem voltam még utcabálon, nem tudom, megy-e ez nekem egyáltalán...
Majd reagálok aktuálpolitikára is, de most megyek reggelizni